Ruhapénzjuttatás adóvonzata

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően 2019 előtt sem minősült adómentesnek, függetlenül attól, hogy arról a munkavállalóknak el kellett számolni számlával. Adómentességről csak akkor beszélhettünk 2018-ban és a korábbi években is, ha az elszámolásra kiadott előlegből a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Költségek továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően helytelen az a gyakorlat,miszerint a költségvetési szerv a költségek továbbszámlázása során tárgyiadómentességet alkalmaz.A szóban forgó költségek akkor lennének tárgyi adómentesek,ha járulékosan kapcsolódnának egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Épület ingyenes használatba adása

Kérdés: A költségvetési szerv egyik épületét két intézménye ingyen használja. Kell-e áfát fizetni a használat után, és milyen adómértékkel kell továbbszámlázni a közüzemi költségeket annál, ahol külön almérő van felszerelve, és milyen adómértékkel, ahol havi átalányösszeget érvényesítenek? A bejövő számlában foglalt áfatartalom levonható-e a költségvetési szervnél?
Részlet a válaszából: […] Ha az intézmény nem önálló jogalany (nincs önálló törzskönyvi száma és adószáma), akkor belső szolgáltatásról van szó, emiatt nem keletkezik a használatba adás után áfakötelezettség. Ha a két intézmény önálló adóalany, két eset lehetséges: Ha az épületrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.