KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a fizikai teljesítés, a munka elvégzése 2020-ban megtörtént, így a számlát a 2020. évi könyvelésben kell kötelezettségként elszámolni. Az előleggel történő elszámolást a végszámla kézhezvételét követően könyvelni kell. A számlát a fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Önkormányzat áfabevallása

Kérdés: Önkormányzatnak pénzforgalmi vagy teljesítés szemléletben kell az áfát bevallania?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat alkalmazunk a határozott időszakos ügyleteknél (Áfa-tv. 58. §-a), az előlegnél (Áfa-tv. 59. §-a) vagy a fordított adózás alá eső ügyleteknél (Áfa-tv. 60. §-a).Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint az adólevonási jog akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] ...de az ügylet nem minősül adómentesnek (például Közösségen belüli, harmadik országbeli termékeladás, szolgáltatásnyújtás, fordított adózás alá tartozó értékesítések).Nem kell figyelembe venni a korábban a vállalkozásban (a költségvetési szférában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a konferenciákat mely személyi kör részére szervezik (munkavállalók, lakosság vagy adott személyi kör részére), tehát a szervező áll-e valamilyen jogviszonyban a részt vevő magánszeméllyel, vagy a részt vevő független fél, hogy ki viseli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Fordított adózás az általános forgalmi adóban

Kérdés: Az egész ország a fordított adózásról beszél. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez mit jelent a költségvetési szervek vonatkozásában, illetve mikor mire kell figyelni az alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...új áfatörvényben széleskörűen alkalmazni rendeltfordított adózás azt jelenti, hogy az egyébként adóköteles ügyletnél nem azeladó számítja fel az adót, hanem a vevő állapítja meg. A számla kiállításakoraz eladó nem tüntethet fel áthárított adóösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítottberuházás és a nem kedvezményezett megszűnés [7. § (2) bekezdés a)-b) pontjai],termékimport és fordított adózás esetei [40. § (2), (7)-(11) bekezdések]. Ezenkivételes esetekre az alanyi adómentesség nem vonatkozik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.