9 talált cikk a járulék , önkormányzat , kiadások , adózás kifejezésre

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?

Kérdés: Az általános iskolás gyermekek vetélkedőn vettek részt, és ajándékkártyát (drogéria) kaptak. Ez milyen típusú kiadásnak minősül, illetve van utána adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?

Kérdés: Csak az önkormányzat pályázhatott és nyert is az ÚMFT TÁMOP rendszeréhez benyújtott kompetenciaalapú oktatás egyenlő hozzáférés című pályázaton. A megvalósító az önállóan működő és gazdálkodó oktatási intézmény. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek bérköltségei és járulékai az intézmény gazdálkodási körében valósul meg, amit az önkormányzat a pályázat terhére megtérít. Kérdésünk csak a személyi juttatásra vonatkozik, mert minden egyéb projektmegvalósítással összefüggő kiadás az önkormányzat által e célra megnyitott számlájáról valósul meg (eszközök, tankönyvek, továbbképzés stb.), amit fizikai értelemben átadunk az intézménynek, vagy a szolgáltatásvásárlás számlát kifizetjük. A személyi jellegű kiadás – helyettesítés, szakmai vezető megbízási díja – az intézménynél valósul meg, hiszen ők ott vannak a rendszerben. Az önkormányzat kimutatás alapján megtéríti. A pénzeszközátadást hogyan könyveli az önkormányzat és hogyan fogadja az intézmény? Azért kérdezem, mert a gyakorlatban van olyan, aki a bért is az önkormányzatnál számfejti az IMI rendszerben, a pedagógusok itt külsősként jelennek meg. Aztán van olyan pályázó is, aki megtéríti az iskola ebből adódó többletkiadását. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik a helyes.

Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?