8 talált cikk a számla , mentesség , áfa , adóalap , adózás kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk az Európai Bizottságnak számláz szolgáltatást. Hogyan kell kiállítani a számlát, az áfabevallás melyik sorában kell bevallani, kell-e erről A/60-as bevallást beadni, vagy a belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni?

Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?

Kérdés: Költségvetési szervként telket kívánunk értékesíteni. Az eladást megelőzően a telken közművesítési munkálatokat végzünk, a telekhatárig kiépíttetjük a közmű-csatlakozási pontokat. Külön kell-e számláznunk az építési munkákat és külön a telket, és milyen adókulccsal?