Béren kívüli juttatás

Kérdés: Intézményünk a havi munkabérrel együtt utal a dolgozóknak béren kívüli juttatásként havi 5000 Ft készpénzjuttatást. Az utalás általában a követő hónap 5-én történik. Úgy tudjuk, hogy jövőre az évi 100 000 Ft-ig adható készpénzjuttatás nem lesz béren kívüli juttatás. A januárban folyósított bérrel együtt utalt készpénzjuttatás után számolhatjuk-e a béren kívüli juttatás utáni adót?
Részlet a válaszából: […] ...mindig a juttatás időpontja szerint kell megítélni. Tehát az éves keretösszeg/rekreációs keretösszeg, egyedi értékhatárok és adózási kötelezettség megállapításánál a juttatás időpontjában érvényes szabályok szerint kell eljárni. Mindez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
Részlet a válaszából: […] ...is szükséges rögzíteni, hogy a személyijövedelemadó-rendelkezések csak az adózásra vonatkozóan adnak eligazítást. Azt, hogy egy munkáltató biztosít-e cafeteriát, és ha igen, milyen összegben és szabályok szerint, azt maga a munkáltató, költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...így tevékenységük az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem önálló tevékenységnek minősül. Ebben az esetben adózás szempontjából a jogviszonyukat nem tekinthetjük munkaviszonynak vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak, őket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] ...a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.Az Szja-tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok alkalmazásával ugyanazon időszakra munkahelyi (üzemi) étkeztetést és Erzsébet-utalványt is biztosítson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.