Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt – november 15. után intézményünk részére kiutalt – többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kormány egyedi határozatával november 15. napját követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgáztatásának díját, a zöldkártya hatósági díját, a közbeszerzési díjat, a közbeszerzésről szóló törvényben előírt ajánlati biztosítékot, ésf) a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, különösen a szerződés megerősítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor az önkormányzat feltételes közbeszerzést ír ki? Már beadtuk a fejlesztési pályázatunkat, a MÁK befogadta, de döntés még nincs. A költségvetésben még nem szerepel sem bevételi oldalon a támogatás, sem kiadási oldalon a beruházás. Kell-e az előzetes közbeszerzés előtt a költségvetésben szerepeltetni a projekteket, ha igen, a támogatási döntés előtt a projektek finanszírozásának szerepeltetése a költségvetésben hogyan helyes? Előzetes kötelezettségvállalásként nyilvántartásba kell-e venni? A Bevétel rovaton hogyan szabályos az előirányzat tervezése?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás meghatározott kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.A Kbt. 53. §-ának (5) és (6) bekezdései alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Pénzügyi ellenjegyzés III.

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).
Részlet a válaszából: […] ...esetén minden saját készítésű belső bizonylat;– a visszavonásra nem kerülő közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlati, részvételi felhívás, pályázat kiírása;– pályázati támogatás elnyeréséről, odaítéléséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.