Kis értékű tárgyi eszköz beszerzése

Kérdés: Költségvetési szervnél kis értékű tárgyi eszköz beszerzése történt. A kis értékű tárgyi eszköz úgy került minősítésre, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a költségvetési szerv tevékenységét. A beszerzést követően a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént. Helyesen jártunk-e el, amikor az állományba vételi bizonylaton (B.11-46/Vr.sz.) jelöltük (az üzembe helyezés dátumánál) a használatbavétel dátumát, mivel ezen eszköznél nem kellett alkalmazni üzembe helyezési eljárást, vagy az állományba vételt mint gazdasági eseményt és a használatbavételt is eltérő bizonylatokon kellene hitelt érdemlően igazolni? Kiváltható lenne-e az állományba vételi bizonylat a pénzügyi és könyvviteli nyilvántartó rendszer által generált "eszköz mennyiségi nyilvántartásba vételi dokumentummal", amelyen rögzítésre kerül az eszköz használatbavételi időpontja is?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tényleges használatbavétel dátumának, továbbá tartalmazza az állományba vétel elrendelésének időpontját és az elrendelő aláírását, ezáltal megfelel a számviteli bizonylat követelményeinek.Az üzembe helyezés a számviteli előírások szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítéshez kapcsolódó feladatokat jelentenek. Az érvényesítést mindig meg kell előznie a szakmai teljesítés igazolásának, annak aláírásának. Ha ez megtörtént, akkor kifizetések esetén, a teljesítés igazolása alapján, az érvényesítőnek ellenőriznie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre

Kérdés: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre többek között: "a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat". Ez a rendelkezés ellentétben van-e az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben a pénzügyi ellenjegyzés fogalmával? Mikor van a jegyzőnek ellenjegyzési jogköre kötelezettségvállalás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Az utalványozás ellenjegyzését már a jogszabály nem ismeri. A teljesítésigazolást, majd az érvényesítési feladatok elvégzését és az aláírást követően történhet az utalványozás az Áht. 38. §-a és az Ávr. 57-60. §-a alapján.Teljesítés igazolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló aláírására olyan természetes személy jogosult,akinek okleveles könyvvizsgálói képesítése, vagy mérlegképes könyvelőivégzettsége, illetve ezzel egyenértékű képesítése van, és a könyvviteliszolgáltatás ellátására jogosító igazolvánnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.