Gyermekétkeztetés

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273-as számában a 4917-es szám alatti kérdés arra vonatkozott, hogy milyen teendői vannak az önkormányzatnak, illetve a költségvetési szervnek a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, ha alanyi adómentességet választ? Hasonló helyzetben lévő költségvetési szervként az alábbiakra várom válaszukat:
- Az önkormányzat megállapíthatja-e a nyersanyagnormát, és ezzel egyidejűleg az étkeztetésért fizetendő térítési díjat bruttó módon, azaz a korábbi nettó + áfa összeg összesen lenne a nyersanyagnorma, illetve a fizetendő térítési díj (pl. eredeti rendelet szerint 225 Ft + áfa, új rendelet szerint 286 Ft mindkét esetben)?
- Amennyiben a rendeletben a nyersanyagnorma 286 Ft, akkor az élelmezésvezetőnek a nyersanyag-beszerzést és -felhasználást eszerint kell nyilvántartania, azonban hogyan kell könyvelnünk ahhoz, hogy a 211-es készletek számlaértéke megegyezzen az élelmezésvezető által kimutatott készletértékkel?
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint a gyermek-étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.Az alanyi adómentes intézményeknél az okozza a problémát, hogy az alanyi adómentes intézmények nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Gyermekétkeztetés elszámolása

Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet az Önök intézményénél a bevételt alap + áfára könyvelni, hanem a beszedett térítési díjakat bevételre kell könyvelni.Az alanyi adómentesség választása nem kötelező. Ez az Önök döntésén múlik. Amennyiben valamely szervezetnél a levonható áfa meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...pl. bérbeadási tevékenysége, rezsi- vagy telefon-továbbszámlázása stb. szolgáltatásai, amelyek miatt évi 6 millió Ft bevételig vagy alanyi adómentességet célszerű választania, vagy az általános szabályok szerinti adóalany. De ez utóbbi esetben is el kell különíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Nettó vagy bruttó?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...ha az intézmény adóalany, és a nyújtott szolgáltatás vagy a teljesített termékértékesítés tárgyi adómentes, illetve az adóalany alanyi adómentességet választott.A költségvetési szerveknél a befolyt bevétel alapbizonylata a számla. Amennyiben a befolyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 49. § (2) bekezdése szerint az alanyi mentességre jogosító összeghatár 2 millió forint. Az adóalany által elszámolt, előző évi, illetve tárgyévi tényleges ellenértéknek kell a szóban forgó értékhatár alatt maradnia.E fogalom alatt nem a pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.