Egyes önkormányzati szolgáltatások áfája

Kérdés: Egy önkormányzat az alábbi szolgáltatásokat számlázza ki: - sírhelymegváltás (SZJ 93.03.11.0) - ravatalozóhasználat (SZJ 93.03.12.2) - halotthűtés (SZJ 93.03.12.2) A fenti szolgáltatásokhoz milyen mértékű áfát kell szerepeltetni a kimenő számlában?
Részlet a válaszából: […] ...földterület használata), illetve aravatalozó használata az Áfa-tv. alkalmazásában megfelel az Áfa-tv. 259. § 4.pontban meghatározott bérbeadás fogalmának, mely szerint nemcsak a bérletiszerződésen alapuló, hanem minden olyan jogviszony keretében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Lakáshasználati jog alapításának áfája

Kérdés: Egy kft. nyugdíjasotthont létesít, amelyben az egyes lakások vonatkozásában az azt bérlőknek – igény szerint – lakáshasználati jogot alapít. A nyugdíjasok szociális ellátását nem a kft. végzi. Kérdésünk, hogy a lakáshasználati jog alapítását a kft. adókötelesen számlázza-e?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a kft. a lakások bérbeadásán és alakáshasználati jog alapításán túl egyéb – pl. szociális – szolgáltatást abérlőknek nem nyújt, feltételezve, hogy a nyugdíjasotthonok alapításáravonatkozó ágazati jogszabályoknak ez a megoldás megfelel, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

A 2006-os évre vonatkozó áfaszabályokról

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettség ittfő szabály szerint a felek közötti elszámolás időpontjában keletkezik).3. Nincsen speciális átmenetirendelkezés a bérbeadásra, így csak az áfamódosító törvény már hivatkozottáltalános hatályba léptető rendelkezését kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...Az antennatornyok bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése elsősorban attól függ, hogy a szóban forgó antennatornyok ingatlannak vagy ingóságnak minősülnek. A Ptk. nem tartalmaz külön kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi minősül ingatlannak, csupán a 95...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évben hatályos Szja-tv. hallgatói munkadíjra vonatkozó rendelkezései a 2003. évben hatályos rendelkezésekhez képest jelentősen módosultak. A hallgatói munkadíjban részesíthető személyek köre kibővült az első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.
1
3
4