8 talált cikk a megállapodás , követelés , bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a saját ingatlanja bérbeadását áfamentesen számlázza ki. A bérlő felújítást hajtott végre a bérelt ingatlanon. A bérlő áfalevonásra jogosult. Szerződés szerint, a bérleti díj 50%-áig beszámításra került a felújítás nettó értéke. Megkeresés érkezett, hogy módosítsuk a szerződést úgy, hogy a bérlő a felújítás összegét nettó+áfa összegben kiszámlázza az önkormányzat felé, így a felújítás bruttó értéke kerüljön kompenzálásra az áfamentesen kiszámlázott bérleti díj 50%-ával szemben. Ez utóbbi esetben önkormányzatunk a felújítás nettó összegét tudja aktiválni, a felújítás áfatartalmát nem tudja visszaigényelni, így az áfa összege pluszkiadás. Mikor járunk el helyesen, ha az eredeti szerződés szerint (nettó felújítás összegével) vagy az új megkeresés szerint (bruttó felújítás összegével) kerül beszámításra a bérleti díjba a felújítás költsége?

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás költségét a bérbeadó az ingatlanára értéknövelő beruházásként csak a bérbevevő által kiállított számla ellenében aktiválhat, vagy mint a bérbevevő által készített szintén számviteli bizonylatnak minősülő kimutatásban (Excel-tábla) szerepeltetett összeggel is figyelembe veheti? Ez a kimutatás egy szintén számviteli bizonylatnak minősülő megállapodás mellékletét képezné. Aktiválható-e az ingatlanra a bérbevevő és a bérbeadó által kötött megállapodás és melléklete alapján az ily módon kimutatott beruházási összeg, vagy csak a bérbevevő által továbbszámlázott számla alapján aktiválható?

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?

Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni egy lezárult felszámolási eljárással kapcsolatban.
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzati bérlakásainknál a szerződések alapján a nyílászárók cseréje, felújítása a bérlő kötelessége. Bizonyos feltételek megléte esetén a nyílászárócsere költségének a felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét a számla alapján az önkormányzat kifizeti, a bérlő pedig az 50%-át (önrészt) befizeti az önkormányzat számlájára, vagy az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi azt. Az önkormányzat a lakásbérbeadásra az áfamentességet választotta. A csere teljes költségét az önkormányzatnál kell felújításnak lekönyvelni? Mit kell kiállítani a bérlő befizetéséről? Ha számlát, akkor milyet? Ha nem kell, akkor a bérlő befizetése hozzájárulásnak minősül, és átvett pénzeszközként kell könyvelni? Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi az önrészt, akkor azt csak a kölcsön állományi számlára kell bekönyvelni, vagy van más teendő is?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?