Cafeteriajuttatás-adómentes juttatás

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a munkatársak bruttó 400.000 forint keretösszegben béren kívüli juttatásban részesülnek. Ezt az összeget felhasználhatják a munkáltató szabályzatában rögzítettek szerint kedvezményes adózású SZÉP-kártyára és adómentes juttatásokra (kultúra-sport belépők, óvoda-bölcsőde térítési díj) is?
Részlet a válaszából: […] ...A cafeteriajuttatások között lehetnek összevonandó jövedelem szabályai szerint adózó, egyes meghatározott juttatásként adózó, béren kívüli juttatásként adózó és adómentes juttatások. Béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártyára utalt összeg minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkavállalók részére nyújtott ingyenes úszási lehetőség

Kérdés: Intézményünk a munkavállalói részére ingyenes úszási lehetőséget szeretne biztosítani a székhelyén lévő strandon. Az elszámolás összesítővel (időszak és fő) számla ellenében történik. Béren kívüli juttatásként számfejtendő-e az úszás a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak a hatályos Szja-tv. 71. §-a szerint a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP-kártya) utalt támogatás minősül. A SZÉP-kártya szabadidő alszámlájára utalt összeg felhasználható sportolásra, uszoda- és strandbelépőjegy is fizethető belőle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] ...a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik.Béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül.Egyes meghatározott juttatás sem lehet, mert azokat az Szja-tv. 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül, ezért béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
Részlet a válaszából: […] ...az éves költségvetési törvény szabályozza. Ez tehát azt jelenti, hogy bár az Szja-tv. alapján nettó 200 ezer forintig lehetne a béren kívüli juttatások közterhével SZÉP kártya-juttatást, illetve 100 ezer forintos, béren kívüli juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettség megítélése során a következőkre kell figyelemmel lenni. Az iskolarendszerű képzés költsége béren kívüli juttatásnak minősülne a minimálbér két és félszereséig, azaz 252 500 Ft összeghatárig, azonban az Szja-tv. szerinti éves keretösszegre (200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálja, a képzés költségének munkáltató által történő átvállalása a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részig béren kívüli juttatásnak minősül. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy amennyiben éves szinten a SZÉP kártyán kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Erzsébet-utalványra jogosultság

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak "Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Erzsébet-utalvány, munkahelyi melegétkeztetés és SZÉP kártyára utalt összeg egyidejű juttatása

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyi melegétkeztetés biztosítása, az Erzsébet-utalvány juttatása és a SZÉP kártya egyes alszámláira utalt összeg akkor minősül béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. alapján, ha a juttatás értéke nem haladja meg az Szja-tv. 71. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.