Cafeteriajuttatás-adómentes juttatás

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a munkatársak bruttó 400.000 forint keretösszegben béren kívüli juttatásban részesülnek. Ezt az összeget felhasználhatják a munkáltató szabályzatában rögzítettek szerint kedvezményes adózású SZÉP-kártyára és adómentes juttatásokra (kultúra-sport belépők, óvoda-bölcsőde térítési díj) is?
Részlet a válaszából: […] ...A cafeteriajuttatások között lehetnek összevonandó jövedelem szabályai szerint adózó, egyes meghatározott juttatásként adózó, béren kívüli juttatásként adózó és adómentes juttatások. Béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártyára utalt összeg minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Cafeteriajuttatás

Kérdés: Kedvező adózás mellett adható-e további 200 ezer forint értékű SZÉP-kártya a költségvetési szerveknél? 2023. augusztus 1. és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára – a 237/2023. Korm. rendelet szerint – az évi rekreációs kereten felül. A KIRA számfejtő rendszerben is lehetőséget látunk a kedvezményes számfejtésre, miközben nem egyértelmű a jogosultak köre.
Részlet a válaszából: […] A Költségvetési tv. 65. §-ának (4) bekezdése szerint: A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Dolgozónak juttatott lakásbérleti díj térítése

Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, a 71. § (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatás a Széchenyi Pihenő Kártyára a munkavállalónak utalt pénzösszeg, adómentesek az Szja-tv. 1. sz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Cafeteria az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a köztisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. 2021-ben nettó 400 000 forintban állapította meg, a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozta meg, ami 38 650 forint esetében 193 250 forint. Hivatalunknál jelenleg bruttó 64 450 forint az illetményalap, mely esetében bruttó 322 250 forint éves cafeteriakeret kerülhetne megállapításra. Jogosan kerülhet megállapításra az előbb említett keretösszeg, illetve annak adózása a továbbiakban hogyan alakulna?
Részlet a válaszából: […] ...keretösszeget határozza meg. Az adózási szabályokat az Szja-tv. állapítja meg. A SZÉP-kártya-juttatás az alábbi keretösszeggel adható béren kívüli juttatásként:a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Év végi SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése, azaz például bérjövedelem helyett béren kívüli juttatás nyújtása.A béren kívüli juttatás adózása kedvezőbb, mint az összevonandó jövedelemként adóztatandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Szociális juttatás adózása

Kérdés: Egészségügyi intézmény szociális bizottsága arról döntött, hogy a rászorult dolgozók pihenését támogatja. Az így meghatározott összeget a dolgozók SZÉP-kártya formájában kapják meg. Tekinthető-e a SZÉP-kártyára utalt összeg béren kívüli juttatásnak ?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. értelmében vett béren kívüli juttatás, azaz annak 71. §-a szerinti juttatás, az ahhoz kapcsolódó, az Szja-tv. által meghatározott kedvezményes adózás mellett (pl. SZÉP kártya) nem adható megbízási szerződéssel foglalkoztatott részére a megbízó részéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...adózási szabályok változása miatt került át a K1113-as rovatok közé a bérletjuttatás, a korábbi években a K1107-es rovaton a béren kívüli juttatások között kellett elszámolni, de tartalmában ezt nem a munkavégzésért és a jó munkáért adják, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Rekreációs keretösszeg

Kérdés: Költségvetési szerv esetén a 200 000 forint rekreációs keretösszeg nettó vagy bruttó összeg? Miként alakul az adózás abban az esetben, ha a bruttó keretösszeg 232 500 lesz? 2020-ban mennyi lesz az igényelhető nettó összeg úgy, hogy csak SZÉP kártyára lehet kérni juttatást az egyes juttatási elemeknél az szja által meghatározott éves keretösszegig?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései alapján a SZÉP kártyára, az egyes alszámlákra adott juttatás a törvényben meghatározott összeghatárig béren kívüli juttatásnak minősül, azaz a munkáltatói közteher 15% szja és 17,5% szocho. Az alszámlákra meghatározott keret-összeg felett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől hatályos Szja-tv. az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalását már nem sorolta a béren kívüli juttatások közé, de úgy rendelkezett, hogy a munkáltató 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
1
2
3