7 talált cikk az önkormányzat , számla , letét , váltó , bérleti díj kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményeink részére megkértük az adószámokat, ahogy az államháztartási törvény előírta. A Gondozási Központnak áfamentességet jelöltünk be kizárólag közérdekű, egyéb speciális jellegére tekintettel. Időközben felmerült, hogy az orvosoknak a közüzemi díjat a Gondozási Központnak kell majd továbbszámlázniuk. Az egészségház társasházként üzemel, amelyben a rendelők az orvosok tulajdonai, a labor, fiziko-, védőnői helyiségek önkormányzati tulajdon. (Bérleti díj nincs.) A mérőórák közösek. A közüzemi számlák – szerződésmódosítás után – ezután a Gondozási Központ nevére fognak jönni, s nem tudjuk, hogy számlázhatjuk tovább, ha alanyi mentes adószámunk van. Vagy ha ezzel a mentes adószámmal nem tudjuk leszámlázni, változásbejelentést kell tenni?

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?

Kérdés: A költségvetési szerv egyik épületét két intézménye ingyen használja. Kell-e áfát fizetni a használat után, és milyen adómértékkel kell továbbszámlázni a közüzemi költségeket annál, ahol külön almérő van felszerelve, és milyen adómértékkel, ahol havi átalányösszeget érvényesítenek? A bejövő számlában foglalt áfatartalom levonható-e a költségvetési szervnél?