Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy milyen beszerzések esetén lehet előleget kifizetni. Általában a kérdésben jelzett esetekben merül fel előlegfizetés. Előleget a felek megállapodása alapján kell fizetni. Megállapodásnak tekinthető az az eset is, ha pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Előlegszámla kiállítása

Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége keletkezik a teljesítésre kötelezettnek. A havi díjas bérbeadási szerződések általában úgy rendelkeznek, hogy a bérleti díjat a tárgyhó elején, pl. hó 10-ig kell megfizetni. Tegyük fel, hogy a bérlő átutalással teljesíti fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Időszakos elszámolású ügyletek számlázása

Kérdés: Hogyan kell számlázni a bérleti és közüzemi díjakat július 1-je után?
Részlet a válaszából: […] 2014. július 1-je után megváltoznak az úgynevezett határozott időszakos elszámolású ügyletek számlázási szabályai.A 2013. évi szabályok maradnak érvényben a közszolgáltatási (közüzemi) szerződéseknél (víz, csatorna, gáz, távfűtés, szemétszállítás) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Határozott időszakos elszámolású ügyletek számlázása

Kérdés: Hogyan változnak a számlázási szabályok 2014-től?
Részlet a válaszából: […] ...teljes ellenértéket megfizettetik előlegként. Konkrét példával szemléltetve, ha a fizetési esedékesség július 10., és az augusztus havi bérleti díjat fizettetik meg előre, akkor elegendő egy számlát kiállítani, a számlán szerepeltetni kell az elszámolt időszakot, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Cégnévváltozás hatályosulása

Kérdés: Intézményünkben az őrzés-védelmet ellátó kft. cégnevet változtatott, erről 2013. május 7-ei keltezésű levelében tájékoztatott bennünket.
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?
Részlet a válaszából: […] A változás időpontjának (hatályának) meghatározását a cégtörvény valamennyi olyan adat vonatkozásában lehetővé teszi, amely adat a cég döntési kompetenciájába tartozik. Ilyen adat többek között a cég neve, székhelye, tisztségviselők kinevezése stb.A változás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Néhány fontos teendő az áfakulcscsökkenéssel kapcsolatban

Kérdés: A 25 százalékról 20 százalékra történő áfakulcsváltozással kapcsolatos teendőkről érdeklődnénk, mert van néhány áthúzódó tételünk, amit még nem számláztunk, és szeretnénk helyesen eljárni.
Részlet a válaszából: […] ...így a fő szabály alkalmazandó az ilyen ügyletekadókulcsának meghatározásakor. Vagyis mivel az Áfa-tv. értelmében bérbeadásnála bérleti díj fizetésének esedékességekor keletkezik az adófizetési kötelezettség(függetlenül attól, hogy ténylegesen fizettek-e vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.