8 talált cikk a belső ellenőr , költség , szerződés , rendelkezés , belső ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján – tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra – felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv – nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat – beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét – a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?

Kérdés: A 193/2003. Korm. r. 6. § (3) bekezdés rendelkezése alapján elláthatja-e az egyszemélyes belső ellenőri feladatokat az intézmény jogtanácsosa? Amennyiben van külön belső ellenőrzési egységvezető (és nem ő a belső ellenőr), akkor a belső ellenőr más munkakörben is foglalkoztatható?