Bérbe adott ingatlan felújítása

Kérdés: Tankerület az alapítvány ingatlanját ingyenesen szeretné használni 15 évig. Az ilyen módon használatba vett ingatlanon 200 millió forintos felújítást hajtana végre. A szerződő feleknek egymással szemben kell-e számlát kibocsátaniuk, illetve szükséges-e a pénzügyi teljesítés? Ebben az esetben a tankerületnek idegen ingatlanon végzett beruházásként kell a felújítást kezelnie? Az ügylettel kapcsolatos aggály az, hogy a megállapodás valódi tartalma szerint ingatlanbérletnek minősül, mivel a tankerület nem kíván bérleti díjat fizetni, annak fejében újítaná fel az ingatlant. Ebben az esetben az alapítvány köteles számlát kibocsátani az ingatlanhasznosításról, a tankerületnek pedig az általa végzett felújítást kell kiszámláznia az alapítvány felé. A számlák egymással szemben beszámításra kerülhetnek. Az alapítvány elszámolja a bérleti díjból származó bevételét, és a felújítások számlázott értékét pedig beruházásként könyvelné. A tankerület a bérleti díjat dologi kiadásként számolja el, az idegen ingatlanon végzett beruházás továbbhárított összegét bevételként. Az idegen ingatlanon végzett beruházást hogyan vezeti ki a könyveiből a tankerület?
Részlet a válaszából: […] ...felé. A számlák pénzügyi rendezést csak akkor igényelnek, ha van pénzügyileg is rendezendő különbözet.A bérelt ingatlanon végzett beruházás azzal kerül ki a tankerület könyveiből, hogy azt kiszámlázza az alapítvány felé, és a számla alapján elszámolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Önkormányzati társulások víziközmű-beruházásának átadása az ellátásra kötelezettnek

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Részlet a válaszából: […] ...E jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az önkormányzati társulások tulajdonában álló, folyamatban lévő, illetve befejezett beruházások tulajdonosa a Vksztv. rendelkezései szerint változik. E tulajdonosváltozáshoz kapcsolódóan önkormányzati társulások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni – és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi − az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az önkormányzat mint beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a saját rezsis beruházás számviteli elszámolásába sorolandó a ráaktiválandó személyi juttatás is, mint bér jellegű dologi kiadás és azok járulékainak kiadásai. A saját rezsis beruházás számviteli elszámolása a következő:Ingatlanok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.