8 talált cikk a beszerzés , mentesség , áfa levonása , beruházás kifejezésre

Kérdés: Két önkormányzat társulást hozott létre szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás a társulás könyveiben jelenik meg. A tervek szerint a szennyvízhálózat aktiválás után "üzemeltetésre átadás"-ra fog kerülni az üzemeltető részére. Mivel az üzemeltetésre átadás során áfaköteles tevékenység valósul meg, ezért a kapcsolódó bejövő számlák áfája levonásra került. A közben hatályba lépett 2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a víziközmű tulajdonosa csak az állam vagy az önkormányzat lehet, ezért a kiépített közművet át kell adni az önkormányzatoknak. A 8. § (4) bekezdése szerint ez közcélú adományozásnak fog minősülni. Az áfa szempontjából ez hogyan érinti az átadó társulást és az átvevő önkormányzatokat? A közcélú adományozás az Áfa-tv. szerint mentesül az áfafizetési kötelezettség alól, de csak a közhasznú szervezetnek történő átadás esetén. Befolyásolja-e ez a közcélú adományozás áfamentességét? A helyzetet bonyolítja, hogy az egyik önkormányzat az áfa alanya, a másik nem áfás. Az átadást követően az önkormányzatok fogják üzemeltetésre átadni a szennyvízhálózatot.

Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?

Kérdés: Nagyközségünk önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a település szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése tárgyában. A pályázat első fordulója eredményes volt, az önkormányzat a második fordulós pályázat elkészítéséhez 85%-os vissza nem térítendő támogatást nyert. A második fordulóhoz most készül a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a beruházás terve. Ezen dokumentumok birtokában a következő évben tervezzük a beruházás megvalósítását. A beruházást – befejezése után – az önkormányzat üzemeltetésre bérbe adja 100%-os tulajdonú kft.-jének, amely cég jelenleg is üzemelteti a szennyvíztisztító telepet, a csatornarendszert, és természetesen áfásan szedi a szennyvízdíjat. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Véleményünk szerint a szennyvíztisztító építménynek (ingatlan) minősül, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható.

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni az arányosításnál a közhatalmi szerveknek?

Kérdés: Intézményünkben több mint 20 szakmában folytatunk szakképzést. Helyhiány miatt bővítésre van szükség, amelynek keretében új műhelyt építünk. A beruházás elkezdődött. Az üzembe helyezéskor a saját vállalkozásban megvalósított beruházás az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek az előállításához kapcsolódó adó részben vagy egészben levonható. A beruházáshoz szükséges anyagok áfáját nem vontuk le, mivel az elkészült épület kizárólag tárgyi adómentes oktatási tevékenységet fog szolgálni. Helyesen jártunk el, hogy az adót nem vontuk le?

Kérdés: A saját adóköteles bevétel meghaladja az alanyi adómentesség határát, de nem éri el az áfa-visszaigénylési határt. Mikor nyílik lehetőség a visszaigényelhető áfa kiutalására? Az adóköteles tevékenységhez kapott – de adóalapot nem képező – költségvetési támogatás figyelembe vehető-e a visszaigénylési értékhatárnál?