Támogatás

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...történik az átutalás, azaz külön a projektmenedzsment-feladatokat ellátó nonprofit kft. és a kedvezményezett önkormányzat számlájára.Beruházás esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – annak a tagnak kell aktiválnia a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor az önkormányzat feltételes közbeszerzést ír ki? Már beadtuk a fejlesztési pályázatunkat, a MÁK befogadta, de döntés még nincs. A költségvetésben még nem szerepel sem bevételi oldalon a támogatás, sem kiadási oldalon a beruházás. Kell-e az előzetes közbeszerzés előtt a költségvetésben szerepeltetni a projekteket, ha igen, a támogatási döntés előtt a projektek finanszírozásának szerepeltetése a költségvetésben hogyan helyes? Előzetes kötelezettségvállalásként nyilvántartásba kell-e venni? A Bevétel rovaton hogyan szabályos az előirányzat tervezése?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás meghatározott kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.A Kbt. 53. §-ának (5) és (6) bekezdései alapján megindított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] ...történő bejegyzésénél a következő főbb esetek lehetségesek:– eseti dokumentumok alapján, egyszeri kötelezettségvállalások:= beruházások, felújítások,= dologi kiadások, melyek nem a folyamatos teljesítésű szolgáltatások körébe tartoznak,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Pályázat

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?
Részlet a válaszából: […] Az igényelt támogatás típusának meghatározásához elsőként a támogatási szerződés, megállapodás dokumentációjának áttekintése szükséges. Ennek tartalmi megítélése alapján lehet az elszámolás pontos beazonosítását megtenni, hiszen ez definiálja, hogy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.