Jóteljesítési garancia

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, azt önök elfogadták, abban az esetben a szállítónak a számlát a tényleges teljesítésnek megfelelő összegről, vagyis a 100%-ról kell kiállítani, és a jóteljesítési garancia csak a pénzügyileg rendezendő összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Térítés nélküli átadás/átvétel

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati alrendszerben a költségvetési szervek között az eszközök térítésmentes átadása? Milyen szabályokat szükséges figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:T 11 Immateriális javakT 121 IngatlanokT 131 Gépek, berendezések, felszerelések, járművekT 141 TenyészállatokT 151 Befejezetlen beruházásokK 9242 Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök2. Időbeli elhatárolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...K 118-148 Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása4. A nemzeti vagyonba tartozó beruházások, felújítások megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének állományba vétele a pénzügyi számvitel szerint T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meg sem a 2013. évi, sem a 2014. évi költségvetésben, amelyek torzítanának, és nem a valós kiadásokat tartalmaznák. Ugyanez a helyzet a beruházások és a dologi kiadások tekintetében is.A pénzügyileg nem rendezett, csak a szállítóban megjelenő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának felhasználása

Kérdés: Az intézmény dologi előirányzat maradványát fel lehet-e használni a következő évben intézményi beruházáskiadás teljesítésére? A kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...terhelt-e a maradvány, vagy nem.A kérdés utolsó mondata – miszerint a kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik – nagyon zavaró. Szabad előirányzat nélkül nem vállalhattak kötelezettséget, ezért már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...az oszlopba kerül a térítésmentes átadás, átvétel, alapítás, átszervezés miatti eszközátadás, -átvétel, saját kivitelezésű beruházások, felújítások, követelések előírása, kötelezettségek előírása, részletre történő vásárlás pénzforgalomban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...meg, akkor a költségvetési szerv a saját költségvetéséből előlegezi meg a kiadásokat, szerzi be a tárgyi eszközöket, hajtja végre a beruházást, és a támogatótól később, utólag kapja meg majd a projektösszeget. A tárgyi eszközök, beruházás állományba vétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.