Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, de nem tekinthető feltétlenül ingatlan-bérbeadásnak. A tevékenység megítélése, pontos besorolása a felek közötti szerződés alapján lehetséges. Az üzemeltetésbe adás ugyanakkor, hasonlóan az adókötelessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...szervek jogállásáról és gazdálkodásárólszóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) deklarálja azt, hogy aköltségvetési szervek besorolásuktól (önállóan működő és gazdálkodó, illetveönállóan működő) függetlenül jogi személyek (2008. évi CV. tv. 1. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Gépjármű áfája

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolni szeretne egy autót, melyet többek közt teherszállításra is kíván használni. A kereskedőtől kapott információnk szerint a jármű forgalmi engedélye szerint a gépkocsi tehergépjárműnek minősül, jóllehet személyszállításra is alkalmas. A jogszabály 33. § (2) bekezdésében foglaltak szerint levonási tilalom alá esik a személygépkocsi beszerzésekor előzetesen felszámított áfa. Kérdésünk, hogy levonhatjuk-e a tehergépjármű beszerzésekor felszámított áfát?
Részlet a válaszából: […] ...e törvényben vámtarifaszámrahivatkozással meghatározott termékek tekintetében a Kereskedelmi Vámtarifa 2002.július 31. napján hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.Figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. a személygépkocsit a vtsz. 8703 besorolásiszámra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Részleges áfalevonási tilalom alóli mentesülés telefonszolgáltatás esetén

Kérdés: Mire vonatkozik az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésben foglalt részleges levonási tilalom? Pontosan hogyan kell kiszámolni a 30 százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...kell vizsgálnia. Mivel atörvény a tétel pontos fogalmát nem definiálja, egy tételnek tekinthető azadott időszakban az ugyanazon besorolási számú szolgáltatások összege, vagy azegyes fővonalakhoz kapcsolódó fogyasztás. Itt lényegében az adóalany dönti el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Adó visszaigénylése tárgyi eszköz beszerzése esetén

Kérdés: Intézményünk részletfizetési konstrukcióban vásárolt nagy értékű tárgyi eszközt. Az első részszámlával átutaltuk az áfa teljes összegét is. Az eszköz teljes értékét állományba vettük. A tárgyévre fennmaradt 3 részletet hol lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a teljes vételár (ellenérték) 20 százalékát – feltéve, hogy a tárgyi eszköz 25 százalékos besorolás alá tartozik – egyenlítette volna ki. Ez azt jelenti, hogy az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...SZJ-szám alá tartozó szolgáltatásról (telefonszolgáltatásról) van szó. Egyik aspektusból vizsgálva egy tételnek számít az ugyanazon besorolási számú szolgáltatás, így az adóalany adóelszámolási időszakában beérkező összes számlájában szereplő ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.