Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...szervek jogállásáról és gazdálkodásárólszóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) deklarálja azt, hogy aköltségvetési szervek besorolásuktól (önállóan működő és gazdálkodó, illetveönállóan működő) függetlenül jogi személyek (2008. évi CV. tv. 1. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a kinevezési okmány – a köztisztviselői éppúgy,mint a közalkalmazotti – tartalmazza a felek nevét, illetve megnevezését, abesorolást (osztályt és fokozatot), illetményt (köztisztviselőknél a beállásiszintet is), munkakört, feladatkört, munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

Kérdés: Változtatható-e a határozatlan időre megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, vagyis munkáltatói döntéssel határozott időre emelhető-e vagy csökkenthető-e a juttatás? Pl. határozatlan időre van megállapítva 20 000 forint, ez emelhető-e június 1-jétől november 30-áig 30 000 forintra úgy, hogy december 1-jétől ismét csak a határozatlan időre megállapított 20 000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kapja tovább a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a közalkalmazott a Kjt. által biztosítottgarantált illetményen felül további illetménykiegészítésben részesül, nincsazonban pontosan meghatározva, hogy milyen jogcímen.A Kjt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottata fizetési fokozata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Illetménykiegészítés

Kérdés: 2000 óta egy gimnázium gazdasági ügyintézője vagyok. 2002. XII. 1-jén hatályba lépett 50%-os illetményemelés kapcsán alapilletményem kiegészült az ún. munkáltatói döntésen alapuló garantált illetményrésszel. Azóta is kapom ezt az összeget. 2006 márciusában diplomát szerzek, így a munkáltató a "D" osztályból "F" osztályba való átsorolásomat tervezte. Az önkormányzat el is fogadta ezt, azzal a feltétellel, hogy akkor "elveszi" a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészemet. Jogosan teszi-e ezt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett esetben a közalkalmazott a Kjt. általbiztosított garantált illetményen felül további illetménykiegészítésbenrészesül, nem kerül azonban pontosan meghatározásra, hogy milyen jogcímen.Több megoldás lehetséges, melyek "elvonásának" más és más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Személyi alapbér fogalma

Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?
Részlet a válaszából: […] ...garantált illetmény meghatározott százalékkal való megemelését. Pl. abban az esetben, ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.