Szállítói finanszírozás

Kérdés: Európai uniós pályázatot nyertünk el, ahol szállítói finanszírozási formában a számla támogatásra eső része közvetlenül kerül a szállítónak kifizetésre az önerő kifizetésének igazolása után, a benyújtást követő 30 napon belül, a hiánypótlás idejét nem beleértve. A szállító által kiállított számla intézményünk nevére szól. Hogyan történik a szállítói finanszírozás elszámolása 2013. évben? Ki kell mutatni a kötelezettségek között?
Részlet a válaszából: […] ...részére közvetlenül kell átutalnia.A támogatási programnál az engedményezés elszámolása:A szállítói kötelezettség rendezése beszámítással bruttó módon, azonos vevő esetébena szállító számlájának beérkezése után a kötelezettség előírásaT 41231,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Engedményezés

Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...részére közvetlenül kell átutalni.A támogatási programnál az engedményezés elszámolása:A szállítói kötelezettség rendezése beszámítással bruttó módon, azonos vevő esetébena szállító számlájának beérkezése után a kötelezettség előírásaT 41231,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...bankszámlájára utalja, tehát a támogató a szállítóra engedményezheti a támogatását (a szállítói kötelezettség rendezése beszámítással történik).A szállítói finanszírozás részletes szabályait a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét fél részéről gazdasági művelet merül fel. Az ellenértékazonban nem pénzforgalommal rendeződik, hanem pénzforgalom nélkül,beszámítással. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak (szabályosnyilatkozat, elismerés), a követelés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.