8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Vevőkkel szembeni követelés
Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
2. cikk / 8 Munkaköri leírások
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.
3. cikk / 8 Licenc meghosszabbítása
Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
4. cikk / 8 Összesítő feladások
Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
5. cikk / 8 Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák
Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
6. cikk / 8 Aktív időbeli elhatárolás
Kérdés: Az aktív időbeli elhatárolásnál a számla áfatartalmát is el kell határolni, ha az áfamentes tevékenységhez kapcsolódik? (A nem levonható áfa 8435-re van könyvelve a végén.)
7. cikk / 8 Igazgatási szolgáltatási díj
Kérdés: Intézményünk bevételének jelentős részét a 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a, valamint az 57/2009. (XII. 30.) EüM rendelet alapján megfizetett eljárási díjak, illetve fenntartási díjak képezik, melyeket az eljárások megkezdése előtt kell a partnereinknek megfizetniük. Az engedélyezési eljárások bizonyos esetekben akár hónapokig is eltarthatnak, tehát éven túl is ki kell mutatnunk ezeket a tételeket a könyveinkben, mielőtt a kimenő számla elkészülne, és az eljárásnak megfelelő bevételi főkönyvi számlára könyvelhetjük (a kapcsolódó funkcionális elszámolással együtt) az eljárási díjakat. Segítségüket kérem a pénzügyi teljesítés és a tényleges teljesítés (számlakiállítás) közötti időszak helyes könyvelését illetően, illetve a pénzügyileg már teljesített, de ki nem számlázott eljárási díjak beszámolóban történő megjelenítésével kapcsolatban.
8. cikk / 8 Saját előállítású jelmezek, díszletek költségeinek elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünk saját termelésű készletek (díszletek, jelmezek) előállításával foglalkozik. Az elkészült díszletek, jelmezek tényleges költségeinek dokumentálására használjuk a "Saját műhelyben készült (színpadi) készletek kalkulációja" c. nyomtatványt. A színpadi ruházatot és díszleteket – értékhatárra tekintet nélkül – teljes összegben költségként számoljuk el. A továbbiakban ezekről csak mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ez elegendő-e, vagyis a nyilvántartásunk megfelel-e a számviteli törvény előírásainak.
