14 talált cikk a kötelezettségvállalás , GYED , számla , beszámoló kifejezésre

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?

Kérdés: Egy költségvetési intézmény negyedéves áfabevalló. Az év végi beszámolóban a IV. negyedéves áfabevallás adatait a megfelelő mérlegsorokon mutatja-e ki az intézmény, mely általában a IV. negyedévben visszaigénylő pozícióban van, ez az alábbiak szerint alakul a bevallásban):
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
- levonható áfa összege: 500 ezer forint,
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
- levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.

Kérdés: A DOKK könyvelőprogrammal nyilván lehet tartani a kötelezettségvállalásokat. Elegendő-e ez a nyilvántartási forma?