5 talált cikk a kiadások , számviteli nyilvántartások , költségvetési szerv , bevételek , beszámoló kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a lakásépítés és
-vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg egy részének előirányzat-felhasználási keretszámlára történő átvezetését működési feladatok ellátása esetén?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása - közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. - funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák - ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból - K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a negatív pénzmaradvánnyal kapcsolatos könyvelési lépéseket!

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: - alapítójuk a községi önkormányzat, - fenntartójuk a községi önkormányzat, - jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, - az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, - az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, - az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, - alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)