15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Személygépkocsi-értékesítés áfája
Kérdés: Kormányhivatalunk szeretné értékesíteni a hat éve saját használatra vásárolt személygépkocsiját. A beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa nem került levonásra, mivel azt az alaptevékenységükhöz, a közhatalmi feladatok ellátásához használtuk. Jelenleg az eszköz 0 Ft értéken szerepel nyilvántartásukban. Az eladáskor piaci értéken szeretnék értékesíteni a gépkocsit. Az értékesítést általános forgalmi adó terheli-e vagy sem, tekintettel arra, hogy
- alaptevékenységük nem tartozik sem az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, sem a 86. §-ának (1) bekezdése alatt meghatározott tevékenységek körébe,
- az értékesítést megelőzően a személygépkocsihoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem az Áfa-tv. 124. és 125. §-ainak rendelkezései miatt nem vontuk le,
- nem adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében használták, egyéb módon hasznosították az eszközt.
- alaptevékenységük nem tartozik sem az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, sem a 86. §-ának (1) bekezdése alatt meghatározott tevékenységek körébe,
- az értékesítést megelőzően a személygépkocsihoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem az Áfa-tv. 124. és 125. §-ainak rendelkezései miatt nem vontuk le,
- nem adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében használták, egyéb módon hasznosították az eszközt.
2. cikk / 15 Ingatlan vagyonkezelésbe adása
Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
3. cikk / 15 Pénzbeli adomány áfája
Kérdés: Nyári szezonban egy költségvetési szerv által üzemeltetett üdülőterületen a gyermekek hasznos szabadidő-eltöltéséhez az üzemeltető intézmény ingyenes gyermekfoglalkozásokat, gyermekrendezvényeket szervez azzal, hogy a felmerülő költségekhez önkéntes pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat elfogad. Milyen szabályai vannak a felajánlott adományok elfogadásának, dokumentálásának? Van-e áfavonzata a befizetett pénzbeli adománynak?
4. cikk / 15 Előzetesen felszámított adó arányosítása
Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
5. cikk / 15 Áfa-tv. arányosításra vonatkozó szabályainak értelmezése
Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?
6. cikk / 15 Áfaarányosítás
Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?
7. cikk / 15 Ingatlanértékesítés és áfalevonás
Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A lakások az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
8. cikk / 15 Távhőközpont-beruházás
Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?
9. cikk / 15 Gépjármű-értékesítés áfája
Kérdés: Tűzoltóság tulajdonában levő, alaptevékenység, illetve esetenként kiegészítő tevékenység ellátásához használt, de feleslegessé vált, ezért értékesítésre kerülő gépjárművek esetében kell-e általános forgalmi adót fizetni? A gépjárművek pályázat útján kerültek az intézmény tulajdonába, önrész megfizetése mellett. Az intézmény áfakörbe tartozik, a kiegészítő tevékenységéből származó bevételei meghaladják az alanyi mentességre vonatkozó értékhatárt.
10. cikk / 15 Szennyvízközmű létrehozása
Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
