16 talált cikk az adólevonási jog , termékértékesítés , adószám , beszerzés kifejezésre

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?

Kérdés: Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?

Kérdés: 2020 októberében egy Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett adóalany terméket értékesített egy magyar adóalany részére. 2020 októberében megtörtént a termékek leszállítása, és számla is kiállításra került. A magyar adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést a 2020. október havi áfabevallásában szerepeltette, és közösségi összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) is jelentette. Ugyanakkor 2021-ben a termékek egy részével kapcsolatban minőségi kifogás merült fel. Ha a minőségi kifogással érintett termékeket 2021-ben visszaszállítják Magyarországról az Egyesült Királyságba, akkor a magyar adóalanynak a korrekciót hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban?

Kérdés: 2020. július 1-jétől megváltoztak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Ha jól tudjuk, 2020. június 30-ig nem kellett adatot szolgáltatni a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről. Az Áfa-tv. szövege alapján úgy tűnik, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adós ügyletekről is adatot kell szolgáltatnia a számla kibocsátójának. Valóban így van? A számla befogadójának kell-e adatot szolgáltatnia?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy kft. szobrot adományozott, amit a társaság maga készített, az általa vásárolt alapanyagból. A szobor felállítására köztéren kerül sor. A felek közjegyzői okiratba foglalták, hogy az adomány közcélú. Kell-e számlát kiállítani az adományozásról, vagy elegendő az erről szóló közjegyzői okirat? Ha szükséges a számla, adómentesen vagy áfásan kell kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?