3 talált cikk a fenntartó , adózás , elszámolás , eszközök , beszerzés kifejezésre

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?