Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...hajtható végre jogszerűen, hiszen a pénzügyi ellenjegyzőnek a fedezet meglétét kell igazolnia.Ugyanez a helyzet a szolgáltatások és közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetében. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

EU-s támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközök

Kérdés: Az egyetem uniós támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközöket, melynek beszerzési értéke 100 millió forint, az ár tartalmazza az áfát is. Az egyetem a pályázat során a nyilatkozatot az áfa tekintetében arról tette meg, hogy nem él a levonási jogával. Helyesen járt-e el az egyetem, amikor az aktiválási összegnél az áfával csökkentett nettó értékén helyezte üzembe az eszközöket? Amennyiben az előző évek során az amortizációt nem helyesen állapította meg, a tárgyévben korrigálhatja-e a könyveiben, és a helyes értéket (különbözetet) elszámolhatja-e az adott gazdasági évben?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 1. §-ának (7) bekezdése szerint vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Átláthatósági nyilatkozat, ha nem kerül sor írásbeli visszterhes szerződés megkötésére

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. Véleményünk szerint akkor nem szükséges átláthatósági nyilatkozat beszerzése, ha a kifizetés teljesítéséhez nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás.Azt, hogy mely esetekben nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: 2016. június 18-ai hatállyal akként módosult az Áht., hogy ezen időponttól kiadási előirányzatai terhére kizárólag átlátható szervezet részére teljesíthet kifizetést az önkormányzati alrendszer is. A jogszabály hatálya valamennyi kiadási rovatra vonatkozik összeghatárra való tekintet nélkül? Kérem javaslatukat, hogy hogyan és milyen formában tud az önkormányzat és annak intézményrendszere a jogszabályi kötelezettségnek megfelelni és maradéktalanul eleget tenni? Elegendő-e a partner részéről egy egysoros nyilatkozat, hogy ő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint átlátható szervezet? A jogszabályt olyan kifizetésekre is alkalmazni kell, ahol nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás? Például ha az önkormányzatnak egy térképmásolatra van szüksége, akkor már a másolatot készítő papírbolt részéről is szükséges az átláthatóságról szóló nyilatkozat kiállítása? Ebben az olvasatban a (visszaigazolt) megrendelő is visszterhes szerződésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések esetén nem szükséges átláthatósági nyilatkozat beszerzése.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Átláthatósági nyilatkozat szükségessége beszerzések kapcsán

Kérdés: Parkolási számla kifizetéséhez szükséges-e a parkolást végző gazdasági szervezettől az Áht. alapján átláthatósági nyilatkozat beszerzése? Kifizethető-e a szabályos, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kiállított, áfát tartalmazó parkolási számla átláthatósági nyilatkozat hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...feltehetően 100 ezer forint alatt marad, nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, ezért átláthatósági nyilatkozat beszerzése sem, abban az esetben sem, ha a munkáltató központi költségvetési szerv. Megjegyezzük, hogy a parkolás kifizetése rendszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kötelezettségvállalás

Kérdés: A mérlegképes könyvelők részére tartott továbbképzésen hangzott el, hogy a megrendelőt kizárólag abban az esetben lehet kötelezettségvállalásnak tekinteni, amennyiben azt a vállalkozó visszaigazolta. Kérem szíves állásfoglalásukat a témában!
Részlet a válaszából: […] ...pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,– előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra,– a 100 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Pénzügyi ellenjegyzés III.

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).
Részlet a válaszából: […] ...lenniük;– 100 000 Ft alatti kötelezettségvállalás esetén minden saját készítésű belső bizonylat;– a visszavonásra nem kerülő közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlati, részvételi felhívás, pályázat kiírása;– pályázati támogatás elnyeréséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumai még a szerződések, megállapodások, visszaigazolt megrendelések, pályázati úton odaítélt támogatási szerződések, közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, pályázat kiírása, ha nem kerül visszavonásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.