10 talált cikk a nyilvántartás , áfa levonása , üzemeltetés , beszerzés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
- Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
- Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
- Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
- Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?

Kérdés: Egy egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részben az említett támogatásból, részben önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint vallják be. Az elkészült csarnokot az egyesület értékesíti az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az üzemeltetési tevékenységre. Az értékesítés áfa felszámításával valósulna meg, mivel az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget választ az Áfa-tv. 88. §-a alapján. Az egyesületnek használati joga és jelzálogjoga maradna az elkészült épületen, ezzel biztosítva a látványcsapatsport-támogatás céljainak megfelelő hosszú távú használatot. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő egy meghatározott részében kívánja használni, ezért erre az időre bérelni fogja az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). Az itt vázolt ügylettel kapcsolatban a kérdésem az, hogy helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az értékesítés áfa felszámításával valósul majd meg?

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Bérbeadás céljából szereztünk be gépjárműveket. A jogszabályi rendelkezéseken nem tudtuk eligazodni. Azt szeretném megtudni, hogy az általunk tárgyi eszközként nyilvántartásba vett gépkocsik beszerzésekor felszámított áfát, továbbá ezek fenntartási, karbantartási parkolási költségeit, valamint a gázolaj áfáját levonhatjuk-e?

Kérdés: A hivatali gépjárművek magáncélú használatát kiszámlázzuk a munkatársaknak. Levonható-e ez esetben a személygépjárművekhez igénybe vett szolgáltatások, termékbeszerzések áfatartalma, tekintettel a továbbszámlázás tényére?

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.