8 talált cikk a szállítás , szerződés , megrendelés , bizonylat , beszerzés kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységi körébe számítástechnikai termékek gyártása és nagykereskedelme tartozik. Tevékenységét egy cégcsoport központi tagjaként látja el. A társaság feladatkörébe gyártási, központi adminisztrá-ciós és logisztikai feladatok tartoznak. A cégcsoportban a termékek vevők részére történő értékesítését a cégcsoporton belül több társaság (a továbbiakban: disztribútor) látja el. A társaság a disztribútorral szállítási szerződést kötött, amelyben a társaság megbízza a disztribútort a gyártott termékek terjesztésével és értékesítésével. A szállítási szerződésnek megfelelően a társaság termékeket értékesít a disztribútornak annak megrendelései alapján. A társaság a rögzített rendelés alapján szállításra összekészíti a termékeket, és a székhelyén adja át a disztribútornak egy előre egyeztetett időpontban. A termékek árát a felek a szállítási szerződés mellékletében rögzítik. A társaság és a disztribútor a Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja értelmében kapcsolt feleknek minősülnek. A kialakított transzferárazási struktúra alapján a disztribútor meghatározott, fix nettó árrésre jogosult. A felek ennek megfelelően a disztribútor nettó árrését minden egyes üzleti év végén a piaci ártartományba eső értékre módosítják a felek közötti egyösszegű pénzügyi kiigazítás keretében (a kiigazítás tényleges pénzügyi rendezést jelent). A szállítási szerződés értelmében a kiigazítás nem érinti a szállítási szerződésben meghatározott árakat. A transzferár kifizetésére kizárólag a megfelelő jövedelmezőség érdekében kerül sor a felek között. A fent vázoltak kapcsán az alábbi kérdésekre várunk választ:
1. A felek közötti transzferár-kiigazítást az áfa hatályán kívüli ügyletként kell kezelni?
2. A tranzakcióról elegendő számviteli bizonylatot kibocsátani? Megfelelő-e, ha a társaság számlát állít ki a tranzakcióról, amin feltünteti, hogy az ügylet az áfatörvény hatályán kívül esik?
3. Szükséges-e a tranzakciót jelenteni az A60-as közösségi összesítő jelentésben, amennyiben a disztribútor az Európai Unióban letelepedett társaság?

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?

Kérdés: A mérlegképes könyvelők részére tartott továbbképzésen hangzott el, hogy a megrendelőt kizárólag abban az esetben lehet kötelezettségvállalásnak tekinteni, amennyiben azt a vállalkozó visszaigazolta. Kérem szíves állásfoglalásukat a témában!

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
- Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
- Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
- előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
- kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
- szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?

Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?

Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?