Márványtábla számvitele

Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áhsz. 10. §-ának (5) bekezdése szerint a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Bekerülési érték

Kérdés:

Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?

Részlet a válaszából: […] Az intézmény dolgozói által készített bútort saját előállítású új tárgyi eszköznek kell tekintetni. A vásárolt bútorlap és annak méretre vágása, éllécezése a saját előállítású tárgyi eszköz önköltségébe beleszámítandó. A csavarokat a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Szállítói állomány

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?
Részlet a válaszából: […] ...így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Forgatási célú értékpapír

Kérdés: Önkormányzatunk kamatozó kincstárjegy formájában hasznosította 1 éves időtartamra időlegesen szabad pénzeszközeit. Szíveskedjenek a könyvelési tételeit levezetni az értékpapír-vásárlásnak!
Részlet a válaszából: […] A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.