7 talált cikk a beszerzés , szerződés , számla , GYES , bevételek kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: Egyesületünk hátrányos helyzetű személyeket segít abban, hogy a munkaerőpiacon versenyképessé váljanak, amelyhez kapcsolódóan figyelemmel kísérjük a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívásokat is. A közbeszerzési eljárásra benyújtandó pályázatunkban megjelölendő ár meghatározása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az általunk nyújtani kívánt oktatási szolgáltatás adómentes-e. Egyesületünk az Áfa-tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősül, ezért úgy gondoljuk, hogy az adómentesség egyértelműen megillet minket. Jól gondoljuk? Az adóhatóság illetőségigazolásában foglaltak szerint a bejelentett tevékenységünk alapján ránk a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel való adó alóli mentesség vonatkozik, és alanyi adómentesek vagyunk.

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?