8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Jóteljesítési garancia
Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?
2. cikk / 8 Előlegfizetés szabályai
Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
3. cikk / 8 Felhalmozási célú önkormányzati támogatás
Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?
4. cikk / 8 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
5. cikk / 8 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
6. cikk / 8 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
7. cikk / 8 Kapott biztosíték elszámolása
Kérdés: A 2013. évi könyvviteli mérlegben a 139. soron szerepel a 48111 költségvetési intézményi függő bevétel, amely a közbeszerzési szerződések teljesítésének biztosításául szolgáló és visszafizetési kötelezettségként jelentkező teljesítési biztosítékokat tartalmazza.
A visszafizetendő teljesítési biztosíték ugyanakkor a 449 egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között nem került előírásra. A rendező mérlegben a 153. soron a rendező, technikai tétel elszámolása után nem maradhatott egyenleg, ezért kivezetésre került, tehát a 2014. évi nyitó mérlegben kötelezettségként ez a tétel nem került megnyitásra. Mivel ezekkel az összegekkel el kell számolnunk (vissza kell utalnunk), a 2014. évi mérlegben is szükséges lenne kötelezettségként kimutatni ezt a tételt. Melyik mérlegsoron lehet utólagosan nyilvántartásba venni az adott tételt, és hogyan kell ezt lekönyvelni?
A visszafizetendő teljesítési biztosíték ugyanakkor a 449 egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között nem került előírásra. A rendező mérlegben a 153. soron a rendező, technikai tétel elszámolása után nem maradhatott egyenleg, ezért kivezetésre került, tehát a 2014. évi nyitó mérlegben kötelezettségként ez a tétel nem került megnyitásra. Mivel ezekkel az összegekkel el kell számolnunk (vissza kell utalnunk), a 2014. évi mérlegben is szükséges lenne kötelezettségként kimutatni ezt a tételt. Melyik mérlegsoron lehet utólagosan nyilvántartásba venni az adott tételt, és hogyan kell ezt lekönyvelni?
8. cikk / 8 Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása
Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
