Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell mutatni. Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Presszó bérbeadása

Kérdés: Művészeti intézményünk könyveléssel kapcsolatban szeretne segítséget kérni. A számvitel 2014. évi változása miatt egy gazdasági esemény lekönyvelése komoly probléma számunkra. 2013-ban intézményünk az épületében található művészpresszót bérbe adta egy zrt.-nek. A bérlő átalakította, felújította a helyiséget. Előzőleg létrejött egy bérleti szerződés a felek között, miszerint a bérleti díj 50 000 Ft + áfa. A felújítás összege 4 897 403 Ft + áfa, melyről a zrt. 2013. december 31-én a számlát kiállította. A munkálatok műszaki átadás-átvétele, használatbavétele 2013-ban megtörtént. A szerződés szerint a bérlő 8 évi időtartam alatt bérleti díjat nem fizet, a felújítási költséget "lelakja". A színház a bérleti díjról havonta számlát állít ki, melynél a fizetés módja kompenzáció. A felújítási költség áfáját 2013-ban (IV. n. évben) visszaigényeltük, a tárgyévi bérleti díjat terhelő áfát folyamatosan befizetjük.
A 2013. évi mérlegben a felújítás nettó összege szerepel az alábbi módon:
- hosszú lejáratú szállítói tartozásként 4 285 403 Ft,
- egyéb rövid lejáratú kötelezettségként 612 000 Ft.
2013. december 31-ével az ingatlan értékét megnöveltük a 4 897 403 Ft-tal.
2014-ben a kötelezettségeknek folyamatosan csökkenni kellene az aktuális bérleti díjakkal, viszont beruházási kiadásként már nem kellene megjelennie, hiszen akkor duplán kerülne a felújítás-nyilvántartásba. Mivel 2014-től nem könyvelünk szállítói tartozást, de a mérlegben szerepel nyitóként, kérdésünk az, hogyan tud csökkenni a szállítói tartozás, ha nincs mögötte pénzmozgás? Illetve a kompenzálást a két számla összerendezésével hogyan kell elvégezni, mivel a beruházás nettó értéken van nyilvántartva, a bérleti díjról kiállított számlát bruttó értéken tudjuk csak hozzárendelni. Kérjük szíves segítségüket a konkrét könyvelési tételek részletes leírásával kapcsolatban. Bárhová is fordultunk (Kincstár, önkormányzat stb.), nem tudtak segíteni, miután a gazdasági esemény egyik része 2013-ban, a további részek 2014-től teljesülnek.
Részlet a válaszából: […] ...aktiválták a beruházást, hiszen a beruházási, állományi számlákat nem érinti a 2014. évi könyvelés.A tárgyévi bérleti díjbevételeket előirányzatosítani kell a normál szabályok szerint. A szállítói tartozást havonta csökkentik a bérletidíj-követeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Támogatás

Kérdés: Az új számviteli szabályok szerint 2014-ben hogyan kell elszámolni a szállítói finanszírozású számlákat és az előző évben kapott, idén elszámolt támogatási előleget?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetésről szóló törvényben, az önkormányzatok részére biztosított előirányzatokból származó működési és felhalmozási bevételeket, valamint az Áht. 14. §-ának (3) bekezdése szerinti IX. fejezetből folyósított bevételeket, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv a felelős.A kedvezményezett elszámolása pénzforgalom nélkül, a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása főkönyvi számon valósul meg, a költség igazolása után. A finanszírozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.