Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Részlet a válaszából: […] ...bekezdései szerint adókiegyenlítés szempontjából nem vehető figyelembe. Ebből következően nincs lehetőség a 2020-as évre benyújtott bevallás önellenőrzésére és a veszteség további években történő figyelembevételére sem.(Kéziratzárás: 2023. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Magánszemélytől vásárolt könyvek

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, akkor nem kötelezett számlaadásra, és az Szja-tv. 11. §-ának (3) bekezdése alapján adófizetési, bevallási kötelezettsége sem keletkezik, tehát a kifizetőt sem terheli adólevonási kötelezettség.Amennyiben a magánszemély nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3)-(4) bekezdése értelmében, ha azadóalany adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, azarányosítás szabályait kell alkalmazni, amelynek során az Áfa-tv. 3. számúmelléklete szerinti képletben termékértékesítésekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.