Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...társaság vélelmezhetően az Áfa-tv. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti sajátvagyon-áthelyezést valósított meg, amely ügyletet az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban is fel kell tüntetni [Áfa-tv. 4/A. számú melléklet I. 1. f) pont].A tényállás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Alapítvány áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk – különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség – számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodási helye nincs belföldön.A fent részletezettek alapján a kérdésben említett szolgáltatás után az alapítványt adófizetési, -bevallási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.Az Áfa-tv. – összhangban a Héa-irányelv szabályával –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] I. A válaszadás során vélelmeztük, hogy a levelében említett szolgáltatás teljesítési helyének megállapítására nem az Áfa-tv. különös teljesítési hely szabályai-nak valamelyikét kell alkalmazni, hanem az az Áfa-tv. 37. §-a szerinti általános teljesítési hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység bevételéről nem kell Áfa-tv. szerinti számlát kiállítani, nem számítható fel rá áfa, és nem kell szerepeltetni az áfabevallásban sem. A közhatalmi tevékenységek érdekében felmerült kiadások elő­zetesen felszámított áfája nem helyezhető levonásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Önállóan működő költségvetési szervek beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Az önállóan működő költségvetési szervnek lehet-e saját adószáma, törzsszáma, ezáltal kell-e saját bevallást, illetve beszámolót készítenie?
Részlet a válaszából: […] Az önállóan működő jogi személyiséggel rendelkezőköltségvetési szervek a Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles nyilvántartásbavétellel jönnek létre, törzskönyvi számot kapnak. A 2009-től hatályos szabályokszerint a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésénekb) pontját, valamint 39. §-át nem kell alkalmaznia. Adóalanyiságánakmegszűnését követő 30 napon belül záró áfabevallást kell benyújtania. Azadófizetési kötelezettsége tekintetében – ha a záró áfabevallásában azelszámolandó adója pozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő arányosítási képletet alkalmazza.Az önkormányzat – amennyiben a fentiek alapján az áfánakalanya – a rá vonatkozó bevallási gyakoriságnak megfelelően [amelyet az adózásrendjéről szóló törvény (Art.) 1. számú mellékletének 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Önkormányzat áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének b)pontját, valamint 39. §-át nem kell alkalmaznia. Adóalanyiságának megszűnésétkövető 30 napon belül záró áfabevallást kell benyújtania. Az adófizetésikötelezettsége tekintetében – ha a záró áfabevallásában az elszámolandó adójapozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Telefonköltség továbbszámlázása

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...70 százalékát a megfelelő adóalappal ki kell számítania, és csakezen adóösszeget és adóalapot tüntetheti fel az áfabevallás 25 százalékosadómértékű levonható adót érintő sorában.Atelefonbeszélgetés felhasználása tekintetében fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...jutó korábban levont adó összegével, és annak egytizedét ingatlannál,illetve egyötödét egyéb tárgyi eszköznél évente az utolsó bevallásban fizetendőadóként kell elszámolni. A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adómegosztására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.
1
2