18 talált cikk az ellenőrzés , adózás , áfa , önellenőrzés , bevallás kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?

Kérdés: Fordított áfával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikor kell a fordított áfát bevallani és megfizetni a NAV részére abban az esetben, ha a kivitelező fordított adózású számlája megérkezett az önkormányzathoz, de annak kifizetésére csak kb. 2-3 hónap múlva kerül sor? A kiegyenlítéshez az önkormányzat még pályázati támogatást vár, ami még nem érkezett meg.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, különböző beszerzéseket hajtottunk végre ez évben, ezeket gazdasági tevékenységünkhöz használtuk fel. A számlát részünkre helytelenül állították ki (számítógéppel kiállított számla), nem a megfelelő teljesítési időpont szerepel rajta. Mit lehet ez esetben tenni? Melyik időponttól vonhatjuk le az áfát?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.