Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor tehát az állami adóhatóság kérheti az orvosi igazolást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

25 év alatti fiatalok adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. A munkavállaló jogosult lenne a 25 év alattiak kedvezményére, de nem szeretné kérni a munkáltatótól, mert év végén kívánja érvényesíteni a bevallásában egy összegben. Kérdésként merült fel, hogy jogszerű-e így a kedvezmény érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozat megtétele, valamint ezzel összefüggésben, ezen nyilatkozat alapján a munkáltató eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...nem kifogásolható, ha a fiatal nem az Szja-tv. 48. §-ának (4a) bekezdése miatt, hanem egyéb okból (például azért, mert az adóbevallásában egy összegben szeretné a kedvezményt igénybe venni) ad le a kedvezmény érvényesítésének mellőzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...érintett betegségben szenvedők visszamenőleg is érvényesíthetik elévülési időn belül a kedvezményt a személyijövedelemadó-bevallásuk önellenőrzésével. Ennek feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen olyan orvosi igazolással, mely szerint a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az átalányadó alapját képző jövedelem, de legalább haviátlagban a minimálbér kétszerese. Az egyéni vállalkozó a havi 0958-asbevallásában azonban bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem után, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Önkéntes nyugdíjpénztári támogatói adomány

Kérdés: Munkáltatónk a dolgozóinak a bérük 5 százalékáig önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt nyújt. 2007. évben milyen adóbefizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen adókedvezményekben részesül a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősül.A nyugdíjpénztár igazolásán feltüntetett támogatói adománytegyéb jövedelemként kell bevallani, és az adót a bevallás benyújtásávalegyidejűleg kell utána megfizetni.2006. évtől megváltozott az önkéntes kölcsönös pénztáribefizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Családi kedvezmény

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben erre valamilyen oknál fogva nem kerül sor, az egyik fél által nem érvényesített kedvezményt a másik figyelembe veheti adóbevallásában vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban. Ha a házastársak egyébként fizetendő adója együttesen sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.