4 talált cikk a szolgáltatások , rendelkezés , eszközök , értékesítés , bevallás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) – mindkettő belföldön letelepedett adóalany – német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor – tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel – ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?