Önkormányzati tulajdonú út felújítása

Kérdés: Városunkban egy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vállalkozás jelent meg, új telephelyet épít a településünkön. A vállalkozás az általános forgalmi adó alanya, adólevonási jogával él. A vállalkozás – a vállalkozása érdekében – a telephelyére vezető utat saját költségén felújítaná. A beruházás építésiengedély-köteles. Az út az önkormányzatunk tulajdonában van, a forgalomképtelen törzsvagyonban szerepel. Önkormányzatunk az áfa alanya, de adólevonási jogát ebben az esetben nem gyakorolhatja. Az önkormányzatnak jelenleg nem áll rendelkezésére forrás arra, hogy az utat felújítsa, de hozzájárulna ahhoz, hogy saját költségén a beruházást/felújítást a vállalkozás megvalósítsa. Szeretnénk, ha az utat a vállalkozás felújítaná, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a munkahely jól megközelíthető, biztonságos legyen. Az utat átadnánk a vállalkozásnak, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházást elvégezze, majd térítésmentesen visszaadja a felújított utat. A vállalkozás a térítésmentes átadásról milyen számlát állít ki? Élhet-e a vállalkozás az adólevonási jogával? A vállalkozás ivóvíz-, szennyvíz-gerincvezetéket és burkolt árkot épít az új telephely kialakítása miatt. Az építkezés befejezését követően ezeket is térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kívánja adni. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, milyen számlát állít ki a vállalkozó a térítésmentes átadásról, élhet-e áfalevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] ...Ha nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, akkor számlát sem kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásba vételhez számviteli bizonylat szükséges (szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...más beruházásoknál pedig, hogy az ahhoz kapcsolódó első termékbeszerzés, illetve a szolgáltatás-igénybevétel megtörtént, és ez bizonylattal igazolható.Ugyancsak kivételt képeznek az olyan mezőgazdasági, termelői támogatások, amelyekről a döntés már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Vevő neve a számlán

Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nagy értékű eszközöket nem adhat el, de a könyvtári szolgáltatást saját nevében végezheti), és így szerepelhet-e a kibocsátott bizonylaton eladóként, valamint saját nevében beszerezhet-e és szerepelhet-e a beszerzési számlákon vevőként, az alapító okirat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...Következésképpen a "továbbszámlázott" szolgáltatást az Áfa-tv. 43. §-a, illetve 70. §-a szerint az áfa hatálya alá tartozó bizonylattal (legalább nyugtával) szükséges bizonylatolni. Az adókötelezettség és a bizonylatkiállítási kötelezettség akkor is fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.