Vevőkkel szembeni követelés

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
Részlet a válaszából: […] ...után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.Ha a bevételhez kapcsolódó teljesítés megtörtént, de a számviteli bizonylat az időszak végéig nem került kiállításra, akkor az ilyen számlát bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az nem gazdasági tevékenység, és áfakötelezettséget nem keletkeztet. Erről számlát sem kell kiállítani, elengedő számviteli bizonylat.Amennyiben a kérdéses reklámfelület-bérbeadás az Étv. 2. §-ának 13. pontja szerint közterületnek minősül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Kötelező biztosítás

Kérdés: Országos Nemzetiségi Önkormányzat vagyunk, a központi költségvetésből biztosított támogatásunkat "Támogatói okirat" alapján kapjuk, amiben tárgyévi teljesítésű számlákat, béreket stb. lehet kifizetni, jövő év március 31-ig, mert így kell elszámolnunk. Megkaptuk a gépkocsi kötelező biztosításáról a számviteli bizonylatot, melyet csak január elején tudunk kifizetni (évforduló december 17.), mivel csak a jövő évi támogatás terhére számolható el, mert 2020. december 20-ig szól. Iktatás szempontjából hogyan járunk el helyesen? Beiktassuk idén következő évi kötelezettségvállalásra, vagy esetleg számoljuk ki napra pontosan, és a tárgyévre iktassuk be 2019. 12. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni. A 2019. évre elszámolható költség 2019. december 17-31-ig szóló biztosítási díj rész. A már 2019. évben beérkezett bizonylat 2020-ra vonatkozó gépjármű-biztosítási díj összegét pedig arányosan el fogják határolni. Az elhatárolást az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
Részlet a válaszából: […] ...összegre jutó áfát érvényesítheti. Ennek megfelelően azalapítványnak az állam vagy az önkormányzat felé a támogatásról különbizonylatot nem kell kiállítania.Ilyen jellegű támogatásnak minősül például a szociálisalapon nyújtott étkeztetés finanszírozása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.