3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Önkormányzati szolgáltatások adózása
Kérdés: Az önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra tárgyi mentes. A sírhelymegváltást áfásan kell kiszámláznunk, vagy pedig közérdek miatt adómentes? Az esketési díjat ki kell-e számlázni áfásan? A DRV-nek kiszámlázott víziközmű-vagyon éves elszámolású eszközhasználati díját áfásan kell kiszámláznia az önkormányzatnak?
2. cikk / 3 Önkormányzati bérlakás értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
3. cikk / 3 Közös tulajdonú ingatlan költségelszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának és testvérének van egy közös tulajdonban lévő ingatlana. El szeretnék adni a lakóházat. Értékesítés esetén melyik értelmezés helyes a költségelszámolásra vonatkozóan?
- Költség bármelyik tulajdonos (tehát pl. a testvérek egyike) nevére szóló bizonylat alapján elszámolható, de a költséget minden tulajdonos a saját tulajdoni hányadára eső arányban veheti figyelembe.
- Csak az jogosult költséget elszámolni, aki az adott tételről a nevére szóló bizonylattal rendelkezik.
Amennyiben az utóbbi értelmezés a helyes, a számlával rendelkező tulajdonos a költséget teljes összegben elszámolhatja, vagy csak a saját tulajdoni hányadára eső arányban?
- Költség bármelyik tulajdonos (tehát pl. a testvérek egyike) nevére szóló bizonylat alapján elszámolható, de a költséget minden tulajdonos a saját tulajdoni hányadára eső arányban veheti figyelembe.
- Csak az jogosult költséget elszámolni, aki az adott tételről a nevére szóló bizonylattal rendelkezik.
Amennyiben az utóbbi értelmezés a helyes, a számlával rendelkező tulajdonos a költséget teljes összegben elszámolhatja, vagy csak a saját tulajdoni hányadára eső arányban?
