Szállítói állomány

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?
Részlet a válaszából: […] ...számításba venni a számlázott, a kivetett összegben.Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Költségvetési szervek önálló adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal – az önálló intézmény adószámával – rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alkalmazásában értelmezett önállóság nemfeltétlenül esik egybe azok gazdasági önállóságával. Egy költségvetési szervlehet önállóan gazdálkodó, illetve részben önállóan gazdálkodó szervezet, de eza szóban forgó szerv áfarendszerbeli jogállására nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Költségvetési szervek analitikus nyilvántartási kötelezettsége és az árajánlat és a szerződés közötti különbség

Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartást kell vezetni. A követelések állományát a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell megállapítani, és az állományváltozásnak megfelelően rögzíteni kell a követelés számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Részben önálló költségvetési intézmények közötti számlázás

Kérdés: Több, részben önálló költségvetési intézmény gazdasági feladatait (számlázását is) a polgármesteri hivatal vagy a GESZ látja el. Az intézmények közötti szolgáltatások (étkezés, karbantartás) számlázása megengedhető-e, és kell-e áfát fizetni a szolgáltatások után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt feltételeknek is a részben önálló intézményeknek kell megfelelni (intézményenként kell szigorú számlaadás alá venni a bizonylatokat, és kézi számlázásnál külön kell a számlatömbök beszerzéséről számlával rendelkezni).Ha a részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.