5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Üzemeltetési költségek továbbszámlázása
Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?
2. cikk / 5 Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása
Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
3. cikk / 5 Építési telek visszavásárlása
Kérdés: Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
4. cikk / 5 Jólteljesítési biztosíték
Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?
5. cikk / 5 Beruházás szállítói finanszírozása
Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzsment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb kiadási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb kiadási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?