Óvadék áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...valamint számlaadási kötelezettséggelnem jár. A Polgári Törvénykönyv 270-271. §-a szerint, ha valamelykötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nemteljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Óvadék minősítése

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?
Részlet a válaszából: […] ...kezdetben óvadékként, majd a bérleti időszak végén bérleti díjkéntkezelnek. A Ptk. 270. § (1) bekezdése szerint valamely követelésbiztosítása céljából az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyánakátadásával óvadék alapítható. A 271. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Bérelt ingatlan áfája

Kérdés: Felügyeleti szervünk bérleti szerződést kötött egy családi házra, amelyhez garázs és udvar is tartozik. A bérleti díjat a garázsra és az udvarra való tekintettel 25%-os áfával állapította meg. Helyes-e ez az eljárás, ha egyébként csak a lakásbérlet mentes az áfafizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azokkülönmegállapodáson alapulnak, így különösen az ügynöki, a bizományi, abiztosítási, a közlekedési költségek. Tekintettel arra, hogy adott esetben abérbeadási szerződés elsősorban vélhetőleg a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3)-(4) bekezdése értelmében, ha azadóalany adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, azarányosítás szabályait kell alkalmazni, amelynek során az Áfa-tv. 3. számúmelléklete szerinti képletben termékértékesítésekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
1
5
6