Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó rovaton kell elszámolni:a) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerintibiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járóbiztosítási vagy azzal egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...törvény (Szja-tv.) szerint adóznak. Azt, hogy kell-e járulékot,egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatások után, a társadalombiztosításijogszabályok alapján kell eldönteni. A fentebb felsorolt – kötelezően beépítendő – juttatásokközül az ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Melegétkezés adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatássáválik, melyre az 54 százalék személyi jövedelemadót és az adóval növelt értékrea 29 százalék társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak meg kellfizetnie.A fentiek értelmében a napi egyszeri, illetve többszörimelegétkeztetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.