9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
2. cikk / 9 Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás
Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
3. cikk / 9 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
4. cikk / 9 Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése
Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
5. cikk / 9 Megbízási szerződés kötése önkormányzatnál öregségi nyugdíjban részesülő személlyel
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója öregségi nyugdíjasként határozatlan idejű kinevezéssel köztisztviselőként dolgozik 2013. június 30-ig. A nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az új jogszabályok miatt munkaviszonyának megszüntetését kérte a fenti időponttal. A változást 04. 30-ig bejelentette a nyugdíjfolyósító részére is. Önkormányzatunknak viszont bizonyos feladatok ellátására szüksége van továbbra is a munkájára. Köthetünk-e vele megbízási szerződést meghatározott feladatok ellátására, ha igen, érinti-e ez a nyugdíjának szüneteltetését, vagy csak a keresetkorlát vonatkozik rá?
6. cikk / 9 Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
7. cikk / 9 Őstermelő
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
8. cikk / 9 Polgármesterek jubileumi jutalma
Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
9. cikk / 9 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?