Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] ...15%-os mértékű adóelőleget, 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot, 4%-os mértékű természetbeni és 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a munkáltatónak ebben az esetben a kártya értéke után 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatók kötelessége a munkavédelmi szabályok alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, ugyanakkor az jelenleg nincs részletesen szabályozva, hogy ennek körében a munkáltató milyen intézkedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.
Részlet a válaszából: […] ...végző orvos indokolt esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót beutalja szemészeti szakvizsgálatra.Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Gondnok készenléte

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?
Részlet a válaszából: […] ...Amunkaidő beosztását, a napi, heti munkaidőt a munkáltató határozza meg, melyneksorán tekintettel kell lennie a napi, heti pihenőidő biztosítására, azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire.A napi munkaidő összességében a 12 órát, a heti munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.