Közalkalmazott szabadságának megállapítása

Kérdés:

A szabadság napjainak kiszámításához a ledolgozott évekről az igazolást kérni az én kötelességem vagy a munkáltatómé? Felkerestem a munkáltatómat a szabadság napjainak számítása ügyében, mert szerintem nagyon kevés. Azt a választ kaptam, hogy kérjem le a ledolgozott évekről az igazolást. 1971. 04. 26-án születtem, 1989-ben kezdtem el dolgozni, 2019 óta vagyok közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. Jelenleg 24 nap szabadságot kapok + a 2 gyerekes napom. Ha esetleg mégis több nap szabadság illet meg, abban az esetben az előző években keletkezett napok különbözetét visszamenőlegesen is meg kell adni?

Részlet a válaszából: […] ...a leadott igazolásokban feltüntetett időtartamokat (tb-kiskönyv vagy egyéb, hitelt érdemlő igazolás).A jogszabály szerint a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Szakképzés rendszerének átalakítása

Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenöt éves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. az új Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Pedagógus helyes besorolása

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
Részlet a válaszából: […] ...ezek nem állapíthatók meg pontosan, akkor további bizonyításra kell felhívni a közalkalmazottat. Tehát ahol például az szerepel a nyugdíjbiztosítási szerv igazolásában, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, orzsággyűlési képviselő, közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerintibiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járóbiztosítási vagy azzal egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...igénnyel élve érvényesíthetia keresőképtelensége miatt ki nem fizetett keresetkiegészítését. Megjegyezzük,hogy a társadalombiztosítási szabályok üzemi balesetnek minősítik a munkábamenet, illetve az onnan hazajövet elszenvedett balesetet (úti baleset) is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabályszerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási ésnyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak alevonása után fennmarad. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt (Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben

Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésében az Mt. előírásait lehet alkalmazni. Az Mt. 110. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Jogszabály tehát nem zárja ki, hogy az adott munkáltatóval még munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.